A médiapluralizmus és a változatos médiatartalom kulcsfontosságú a demokratikus társadalom működése szempontjából. A sokszínű magyar médiatartalmak alapvető fontosságúak a magyar demokrácia szempontjából. A szabad és független média támogatja és elősegíti a demokratikus folyamatokat, és hozzájárul az általános műveltséghez azáltal, hogy szerkesztett tartalmakat kínál a hazai olvasóközönségnek.
A média kiemelt szerepet játszik a demokrácia működtetésében, mivel biztosítani tudja, hogy a társadalom különböző csoportjai (ebbe beleértve a kulturális, nyelvi, etnikai, vallási és egyéb kisebbségeket) hozzájussanak az őket érintő információkhoz, kifejezzék önmagukat és véleményt és eszmét cserélhessenek egymással. A média szerepe kiemelkedő a társadalmi kohézió erősítésében és az aktív állampolgárság fejlesztésében is.
A minőségi újságírás mindig az információk, a gondolatébresztés, a kritikus gondolkodás és a vélemények generátora volt; ez a fejlett társadalmak demokratikus rendszereinek az egyik alappillére. Az írott sajtó ezen értékét a szerzői jogi Irányelv is kiemeli: „A szabad és sokszínű sajtó nélkülözhetetlen a minőségi újságíráshoz és a polgárok információhoz való hozzáférésének biztosításához. Alapvetően hozzájárul a nyilvános vitához és a demokratikus társadalom megfelelő működéséhez.”
A közös jogkezeléshez csatlakozó kiadói társadalom célja, hogy érvényesítsék jogaikat, méltányos díjazásban részesüljenek befektetéseikért, és a sajtó visszakapja a tartalmaiból származó bevételek feletti ellenőrzést.
A sajtókiadók társadalmi és gazdasági szerepe Magyarországon is kiemelkedő; az általuk előállított tartalmak létrehozása pedig jelentős anyagi befektetésekhez kötődik. A sajtókiadói szomszédos jog létrejöttének köszönhetően a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik bizonyos online felhasználásánál, a platformok pedig csak akkor jeleníthetik meg ezeket a tartalmakat, ha ennek feltételeiről megállapodnak a kiadókkal.
A Magyar Országgyűlés az Irányelv átültetésével, bevezette a sajtókiadói szomszédos jogot, és megteremtette a hazai kiadói társadalom számára, az általa előállított tartalmak másodlagos felhasználásában való bevételi részesedést. A digitális hírfogyasztás növekedése miatt az egyre jelentősebb online hirdetési bevételek nagy része jelenleg a globális platformoknál realizálódik. A jogszabályváltozás révén a kiadók kizárólagos jogokat kaptak a sajtókiadók kiadványaik online felhasználásának engedélyezésére.
Kis nyelvterület, virágzó média
Annak ellenére, hogy a magyar nyelvű médiumok nyelvi korlátja elég magas, a hazai sajtókiadványok választéka rendkívül széles, mert a sajtókiadók következetes gyakorlata szerint fenn kell tartani a mindenki számára elérhető hozzáférést az egyedi, magyar nyelvű tartalmakhoz. A tartalmak, a magyar kultúra, a nyelv, a demokrácia, a szólásszabadság, a tájékozódás, a vélemények sokszínűsége és a nemzeti identitás alapvető értékét is jelentik, nem csak üzleti vállalkozásokat. Fontos ez azért is, mivel a magyar nyelvű tartalomipar számára lehetőségek kellenek a fejlődéshez, a magyar nyelven írott tartalmak hosszútávú fennmaradásához, hiszen a hazai tartalomipar eddigi történetének legjelentősebb diszrupciós folyamata is zajlik.
A szerzői jogi törvény módosításával biztosított sajtókiadói szomszédos jogok kizárólagos célja, hogy a kiadók számára biztosítsa a szerkesztőségi tartalmak előállításába történő befektetések megtérülését.
Jogi háttér
Az Országgyűlés 2021. április 27-én fogadta el a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi XXXVII. törvényt.
A szomszédos jog által védett teljesítmény, a sajtókiadvány, aminek fogalmát a jogszabályok úgy határozták meg, hogy az az újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. A fogalom magába foglalja a sajtókiadványok közül például a napilapokat, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratokat, ideértve az előfizetésen alapuló folyóiratokat is, valamint az internetes híroldalakat, kivéve a kiadók szerkesztői felelősségi körén kívül eső blogokat, valamint az akadémiai vagy tudományos kiadványokat.
A fogalom maga úgy szól, hogy sajtókiadványnak minősül az a főként újságírói jellegű irodalmi művekből álló – akár egyéb műveket vagy szomszédos jogi teljesítményeket is tartalmazó – gyűjtemény, amely egy azonos cím alatt megjelenő időszakos kiadvány vagy rendszeresen aktualizált kiadvány, célja a nyilvánosság tájékoztatása hírekről vagy más témákról, és valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelősségére és ellenőrzése mellett jelenik meg sajtótermékben.