Az EU szerzői jogi irányelve alapján 2021. júniusa óta fizetnie kell a nagy online platformoknak, így Google-nek is az általuk használt sajtótartalmakért Magyarországon. A Google képviselője 2,5 évvel a hazai implementációt követően – a Repropress díjszabásának esetleges elfogadása előtt tíz nappal – publikálta nyilvánosan összegzését arról, hogy ők betartják a szabályokat, ami esetükben azt jelenti, hogy megpróbálják megszerezni a sajtókiadóktól a szomszédos jogokat. Általuk meghatározott, – több kiadó szerint szégyenteljesen kevés – díjért. Tárgyalásos folyamatról beszélnek, holott a szerződéseikben a Google, a kiadók számára nem ismert módon, maga határozza meg az árakat.
Ennek érdekében a Google önkényesen kiválasztott sajtókiadóknak levelet írt és arra kérte őket, a – díjszabás esetleges életbe lépése előtt-, hogy néhány napos határidővel döntsenek és kössenek megállapodást velük egy online eszköz vonatkozásában a sajtókiadói jogok Google általi használatára. Az úgynevezett “Extended News Previews” megállapodások extrém alacsony díjakat határoznak meg, de igen átfogó jogosultságokat biztosítanak a Google számára, amely az általuk kialakított szerződés megkötésével kizárja a szomszédos jogoknak a sajtókiadók javára járó jogdíjakat.
Azt, hogy mit vettek alapul az ENP megállapodások díjainak megállapításakor senki sem tudja, a kiadók képviselőinek nem válaszoltak még soha érdemben az ezzel kapcsolatban feltett kérdéseire, ahogyan a Repropress számára sem adtak választ, holott 2023. februárjában hivatalos levélben kérdeztük meg, milyen módszertan alapján történik az egyoldalú díjkalkuláció.
Az ENP díjak megállapítása során a Google jól láthatóan kihasználja a helyzetét, domináns pozícióban lévő vállalatként egy alapvető termék – ebben az esetben a sajtókiadók szomszédos joga – árának saját maga általi meghatározása ugyanis távol esik a mindenkire vonatkozó publikus jogszabályi rendelkezésektől vagy díjszabásoktól.
A Google minimális szinten akarja tartani a sajtókiadói jogok értékét azzal, hogy a szerzői jogi törvény alapján sajtókiadónak minősülő cégekkel ENP-megállapodásokat köt a jogi biztonság elérése érdekében. Az, hogy a Google jelenleg az egyedi megállapodásokat erőlteti, jól mutatja a szándékát a monopol helyzete kihasználására és félelmét attól, hogy egy elfogadott Repropress díjszabás esetén a Google nehezebb helyzetbe kerülne, hiszen többet kellene fizetnie a magyarországi sajtókiadóknak. Fentiekből az is következik, hogy eddig vélhetően sokkal kevesebbet fizettek a kiadóknak az ENP égisze alatt, mint amennyi a méltányos díjazás lenne.
Ahelyett, hogy megfelelő díjazást állapítanának meg a sajtótartalmak használatáért az őket képviselő társaságokkal és az egyes kiadókkal egyforma árakon és egyforma feltételekkel, a Google saját maga próbálja meghatározni, a kiadók számára sem publikus módon a sajtókiadói jogok árát, kihasználva a piaci helyzetét.
A Reporpess ezzel szemben egy mindenki számára megismerhető, transzparens, a kiadók számára egységes feltételeket biztosító díjazást terjesztett be a jogszabályi feltételeknek megfelelően, melyet kiadói szakemberekkel egyeztetve alakított ki. A díjszabás jóváhagyási folyamat során a Repropress az összes hazai kiadó érdekét képviseli, és célja, hogy minél magasabb bevételhez juthassanak a kiadók a direktíva alapján. A Google egyébként ezen folyamatban a törvény adta jogánál fogva részt vett, és nemcsak részletesen áttekintette a Repropress díjszabásának tervezetét, hanem részletesen véleményezte is azt. Így jelenleg ők az egyetlen szereplő Magyarországon, aki össze tudja hasonlítani, hogy melyik jogviszonnyal járnának jobban a kiadók és feltételezhetően egy számára anyagilag kedvezőbb konstrukcióba kívánja rövid határidőkkel beterelni a jogosultakat, úgy, hogy azok még nem ismerhetik mindkét fél „ajánlatát”, hiszen nem tudják, március elején az illetékes miniszter elfogadja-e azt.
Amennyiben a Repropress díjszabását elfogadja az igazságügyért felelős miniszer, médiatörténeti és médiagazdasági szempontból kiemelt jelentőségű folyamat zárul le, tétje az, hogy a kiadói szomszédos jogdíjak formájában a magyar tartalomszolgáltatók érdemi kompenzációt kapjanak azoktól, akik a tartalmakat eddig jogdíjfizetés nélkül használták a digitális környezetben.
A Repropress továbbra is bizakodó, hogy a nemzetközileg is alátámasztott módszertana alapján elkészített díjszabását a Minisztérium március elején jóváhagyja és a kiadók végre megkaphatják, ami már 2021 óta járna nekik és egy új korszak kezdődik, amikor nem globális monopóliumok diktálnak, hanem a nemzeti nyelven, értékes tartalmat előállító kisebb-nagyobb kiadók elképzelései is teret nyernek a méltányosnak tekinthető díjazás rendszerében. A Repropress a díjszabás hatályba lépését követően azonnal lépni fog, hogy a kiadók hozzájuthassanak jogdíjaikhoz.
A kiadóknak néhány napot érdemes még kivárnia annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozhassanak, annak ismeretében, hogy március elején jóváhagyja-e a Miniszter a Repropress díjszabását.